Egyik levelében leírja csodálatos misztikus élményét, amit a szentmise utáni hálaadó imádságban élt át. Pio atya úgy érzi, Jézus iránti szeretete napról napra mind mélyebben áthatja egész lényét, szellemi, erkölcsi, lelki valóját. Önmaga lelki békéjének megtalálása mellett ugyanilyen intenzíven foglalkoztatja a kérdés, hogyan lehetne az Istent elutasító, róla hallani sem akaró, a krisztusi jóságot figyelmen kívül hagyó, önmaguk képzelt nagyságától eltelt, öntörvényű embereket visszafordítani a hithez.
A könyv első része a stigmatizáció előtti időszak leveleit tartalmazza, a második rész fő témája a rejtőző Isten keresése és a lélek tisztulása a szenvedésekkel teli „sötét éjszaka” megtapasztalása által.
Pio atya leveleit elolvasva kirajzolódik előttünk a későbbi, szentéletű pap szerzetes alakja, aki ötven éven keresztül minden tettét és csodáját mások szolgálatának szentelte, zúgolódás nélkül vállalta, hogy neki a kereszt maradt.
Fr. dr. Barsi Balázs OFM így ajánlja a könyvet:
„Pio atya leveleit olvasva a rendkívüliekben a ’rendest’, a csodákban pedig a nekünk adott kegyelmeket fogjuk felfedezni, és krisztusi életünket, de emberi életünket is elmélyültebben kezdjük élni. Ha Istennel való személyes kapcsolatunkban olvassuk ezeket a leveleket, hitbeli ’szívmosásban’ lesz részünk, és megízlelhetjük a békességet, amelyet Urunk ígért az utolsó vacsorán.”
180 oldal, kartonált, ragasztókötött
Kiadó: MÉCS Családközösségek
ISBN 978-963-87602-1-0
